Délig kellett kijelentkeznünk, úgyhogy aludtunk is majdnem addig. Gyors zuhany, kávé, és már indultunk is, mert 3 órát kellett azért így is utazni a következő helyre. Mike bevállalta a vezetést az elején, úgyhogy én blogot írtam, filmet néztem meg aludtam aztán tankoltunk és váltottunk. Elhaladtunk Detroit mellett, jól néz ki az ipari része (valamiért nekem bejönnek a nagy gyárak, meg ilyen ipari területek), a sok elhagyott ház meg félelmetes hangulatú. Aztán megérkeztünk Pontiacba, ahol a koncerthelyszín egy templomból lett átalakítva, elég jól néz ki. Találtam egy részt az emeleten, ahol meleg volt és kényelmes kanapék, úgyhogy ott lazítottam a koncert kezdetéig.
Amikor kezdeniük kellett, és már ment a "bevonuló zene", nem találtuk sehol Scottyt. Ez azért volt nagy gond, mert ezek a profi koncertek nem olyanok, mint a kis kocsmabulik, nem lehet késve kezdeni. Elkezdték egy akusztikus számmal a koncertet, én meg közben körberohantam, hogy megtaláljam. Végül a szám vége előtt odaért a színpadra, és az utolsó refrénre beszállt. Így a közönségnek fel sem tűnt, de azért eléggé para volt. Miután végeztek, bepakoltunk az utánfutóba és elmentünk kajálni. Ez nem ment egyszerűen, sokáig keresgéltünk, mire jó helyet találtunk, de az legalább tényleg jó volt. Sokáig el is időztünk ott, így csak a Less Than Jake elejére értünk vissza. Arra viszont nagy bulit volt a színadon, vállaltam egy brutál stagedive-ot is. Azért brutál, mert nagyon messze volt a közönség a színpadtól, de azért sikerült elég nagyot ugranom... mondjuk a lábam megfájdult elég durván, de ennyit megért.
A koncertek után a "backstage-ben" voltunk, ami igazából egy másik kisebb terem volt színpaddal. Ott mindenki játszott akusztikus számokat, végre sikerült a többi bandát is elég jól bevennünk a bulizásba. Elég sokáig elhülyéskedtünk ott, fociztunk, zenéltünk, ment az iszogatás, rajzoltunk a falra, stb. Aztán ugyan lett volna alvóhelyünk, de mivel nem volt már nagy buli, úgy döntöttünk, hogy ott alszunk ahol előző éjjel is. Így aztán vezettem megint 3 órát, de annyiból megérte, hogy legalább kényelmesen aludtunk, és közel voltunk Clevelandhez, a következő állomáshoz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.